Neki tudunk keseredni a mindennapoknak. Időnként úgy érezzük, hogy összecsapnak a hullámok a fejünk felett. Vagy azt érezzük, mennyire magányosak vagyunk. Mennyire egyedül vagyunk, talán úgy érezzük, senki nem ért meg minket. Ilyenkor eszünkbe kell jusson, tudnunk kell a szívünkkel, hogy sohasem vagyunk egyedül. Mindig vigyáznak ránk. Mindig támogatnak minket odafentről. Csak időnként nehéz észrevenni. Nagyon sok segítőnk van, akik azon munkálkodnak, hogy könnyebbé tegyék az életünket. Persze a szabad akaratot szem előtt tartva.

Időnként piszok nehéz megőrizni a hitünket, de hit nélkül nem létezhet ember. Minden embernek szüksége van valamire, valakire akiben/amiben hihet. A hit erőssé tesz, bátorságot ad. Ne félj, ha időnként meginogsz. A fentiek ismernek, pontosan tudják, hogy mit érzel, mit gondolsz. Nem feladatuk a bíráskodás. Azért léteznek, hogy segítsenek, támogassanak, kísérjenek az utadon. Feltétel nélkül szeretnek. Hogy kik ők? Te tudod, hogy hogyan nevezed őket. Angyalok, Tündérek, Segítők, felsőbb Hatalmak, Isten, Univerzum, Mindenség. Mind veled vannak. Nem állhat, senki és semmi közétek, legfeljebb önmagad. Csak te vagy, aki elfordulhatsz tőlük, figyelmen kívül hagyhatod őket. Rajtad kívül senki nem fordíthat el tőlük. Éppen ezért nem érdemes önmagadon kívül keresned az okokat, ha éppen nem a helyes úton jársz.