Szeretnék valamit adni. Szeretnék fényemben tündökölni. Szeretném megmutatni, átadni a sok-sok csillagnak, akik a nagyvilágban egyedül érzik magukat. Szeretném nekik megmutatni, hogy nincsenek egyedül. Mindig van segítség. Itt vagyunk és egyre többen vagyunk. Szeretném, ha tudná az összes ember a nagyvilágban, aki úgy érzi, hogy magányos. Aki úgy gondolja, hogy egyedül van. Szeretném, ha tudná, hogy nincs egyedül. Mert együtt vagyunk, itt vagyunk. Kapcsolódhatunk.

És ha, úgy érzed nincs értelme, akkor neked is szeretném megmutatni, hogy van kiért és van miért tovább menni, tovább lépni. Ajándékként kaptuk az életünk, vállaltuk, hogy tanuljunk és tapasztaljunk. Azért, hogy a megszerzett tudást, tapasztalatokat így vagy úgy tovább adjuk, megosszuk. Szeretném, ha te is tündökölnél.

Nem vagyunk egyedül. Számítunk, és számítanak ránk. Szeretném tovább adni ezt az érzést. Ezt az érzést, melyet átélve, megtapasztalva az bizonyossággá tud válni. Mert ezért vagyunk. Itt vagyunk. Nem vagyunk egyedül. Sosem vagyunk egyedül. Szeretném ezt az érzést veled, veletek megélni, átélni.

Hogy aztán a szívedben érezve haza vihesd és otthon újra elővehesd ezt a érzést. Ezt a bizonyosságot.

Endrődi Kriszta Életke