Harag és szeretet

A harag és a csalódottság lefelé húz, szinte megbénít, megkeményít. Kőbe zárt szív. Emlékszel?

Kire haragudtam? A világra? A körülményekre? Rád? Talán igen, de az igazi válasz: magamra.

Egyre csak mondogattam: „nem haragszom”. Pedig haragudtam. S mind amíg, ezt nem ismertem be, meg sem tudtam fordítani. Mennyi időbe telt? Sokba, túl sokba.

Aztán egyszer csak felszínre tört, teret engedtem neki. Teret engedtem haragomnak és csalódottságomnak. S mikor ezekkel szembesültem, megéltem, átéltem őket, akkor tudott jönni a fordulat. Akkor tudott az egész megfordulni bennem. Akkor tudott a harag és a csalódottság átfordulni szeretetté.

Ez hozott könnyebbséget, békét a belsőmbe, szívembe, lelkembe. A szeretet, ami felemel. A szeretet az, ami életre lendít. Engem, téged és mindenkit. Midig tanít. Finoman, nem erővel. Átölel és megtölt, átjár.

A szeretet, mely ott áll mindig mindenek felett.

  1. május

Endrődi Kriszta Életke

%d blogger ezt kedveli: