Értékek

Ami az egyik embernek kincs, a másiknak jelentéktelen apróság.

Olyan jó lenne, ha megtanulnánk értékelni a másik ember kincseit is. Értékelni, megbecsülni, számba venni, s nem átlépni/túllépni rajta. Könnyedén átlépünk rajta, észre sem véve azt. S akkor még szerencsés, ha csak átléptük és nem megtapostuk azt.

Nagyon különbözően gondolkodunk. Más értékek, értékrendek alapján élünk. Más hitrendszereket követünk. Csak egy apró lépés, egy apró figyelmesség kellene, hogy megpróbáljuk közelíteni egymáshoz ezeket. De legtöbbször nem így teszünk.

A miénk a jó, az enyém a jó. A miénk, az enyém a tökéletes az a követendő. Pedig, ha körbe néznénk s látnánk, meglátnánk, hogy körülöttünk is érző emberek vannak, léteznek és élnek, akkor talán azt is észre vennénk, hogy a másik ember értékrendje ugyan más, de nem biztos, hogy rosszabb/ vagy jobb az enyémnél egyszerűen csak más.

S ha a te értékrended és az enyém közelíthető egymáshoz az csodás dolog. S akkor talán az én kincsem sem lesz a számodra jelentéktelen apróság. S talán akkor én is észre veszem a te kincseidet.

Megnézve, megvizsgálva, megbecsülve, ha másért nem csak azért mert a másiké. S ha a többi ember is így tesz, akkor élhetőbbé válik a világ. Akkor lesznek közös kincseink. S az egyik ilyen közös kincsünk az élhetőbb világ.

  1. augusztus 2.

Endrődi Kriszta Életke

%d blogger ezt kedveli: