Kétség, mely felemészt, magadba teker. Nevezheted egonak, hívhatod démonnak. Mindegy milyen címkét akasztasz rá. Sötétségbe burkol, szétválaszt, elbizonytalanít, eltántorít. Mélybe húz, és egyre mélyebbre. Észre sem veszed és már nem önmagad vagy. Elveszel a kétségek rabságában. Megsebez, beléd mar. Nem is látod, már csak a végeredményt érzed. Nem érted. Tegnap még minden jó volt, magabiztosan álltál a világban, ma pedig megsebzett vagy, összetört. Önmagad árnyéka lettél.

Merre a kiút? Előre a fény felé. Emeld fel a tekinteted. Lásd, hogy nem vagy egyedül, hogy sosem vagy egyedül. Igen lehet, hogy megtalál időnként a kétség. Lehet, hogy időnként elveszettnek érzed magad. De ez mind csak illúzió. Nincs mitől félned, nincs mitől tartanod. A Mindenség megtart, a Mindenségben Rend van. Csak egy dolgot kell tenned, hinni a Mindenségben. Van elég erőd, van kitartásod, hogy meg tud csinálni, hogy véghez tud vinni, azt, amiért ide érkeztél. Megvalósítani önmagad. Létre hozni egy csodát az életedből. Hisz neked csak hinned kell.

Sokszor megpróbálnak, visszakérdeznek. Biztos, hogy ezt akarod? Biztos, hogy erre akarsz menni? És igen, ilyenkor kitartónak kell lenned. Erős hittel állni, térdelni a Mindenség előtt. Tudni, hogy a próbák a javadat szolgálják, erősítenek, kitartóbbá és szabaddá tesznek.
Megpróbál a másik oldal is. Azt gondolják, közvetlen hatalmuk van feletted. Rettegésben, félelemben, bizonytalanságban tarthatnak. De csak addig, míg ezt te is elhiszed. A hatalom is csak illúzió.
Bízz magadban, higgy a Mindenségben.